Holdújév ünnepe
Ennek az ünnepnek a dátuma a holdnaptár alapján változik. A messze élő családok
ekkor találkoznak , ugyanis a ’60-as évek
urbanizációjának következtében a fiatalabb családtagok a városokba
költöztek, míg az idősek falun maradtak. Ekkor végeznek egy olyan fajta szertartást ami tul. képen,az ősök szelleme előtti meghajlást jelenti. Ezt évi
két alkalommal, a holdújév ünnepe mellett még a koreai hálaadás napján
is elvégzik. A családtagoknak már előző este meg kell érkezniük oda,
ahonnan a család származik . A szertartás úgy zajlik,
hogy egy kis asztalra teszik az elhunyt ős(ök) képét,
mellé ennivalókat, gyümölcsöt (alma, koreai körte, szőlő, sült hús,
frissen termelt főtt rizs), de körülményesen fogyasztható ennivaló, pl.
őszibarack nem szerepelhet. A fénykép mellé teszik míg egy papírra írva
az ős nevét. A nők aztán elhagyják a szobát, a férfiak közösen háromszor
meghajolnak térdelő helyzetben, aztán ők is kimennek – az asztalt
egyedül kell hagyni, hogy az ősök szelleme zavartalanul fogyaszthasson.
Koreai hálaadás
A holdújévhez hasonlóan a szülővárosukba utaznak és szertartást végeznek. Ezt a szertartást egyébként az elsőszülött fiú feleségének kell előállítani, az ezzel kapcsolatos feladatok mind rá hárulnak . Mindig az elsőszülött fiú örököl – a kötelességeket is. Ez a közvetítő által létrejött házasságok egyik megnehezítője is, hisz kevés nő akar hozzámenni egy elsőszülött fiúhoz a rá háruló feladatok miatt.
(Koreai ünnep név) ünnep, 5. hónap 5. napja
Ekkor ünneplik a nyár közeledtét. A férfiak a XX. század
elejéig nem vágták le a hajukat, ám a modernizáció miatt aztán parancsba
adták, hogy a férfiaknak rövid haja legyen. De korábban ezen a
szertartáson falevélből főztek vizet , amivel a hosszú hajukat
megmosták.. A nők hajtűt (fagyökeret) tűztek a hajukba, a férfiak az
övükbe tűzték – ez megvédett a fejfájástól, a rossz szellemektől. Ezen
az ünnepen a nők összegyűlve hintáztak. Ennek azért örültek különösen,
mert egy nő nem léphetett kívül a kőfalon, de hintázáskor túlláthatott
rajta.
Március 1.
Az 1919-ben lezajlott japán gyarmati uralom ellene felkelés
napja, ami a legnagyobb felkelés volt 1910 és 1945 között. Vérbe
fojtották. Manapság a médiában ezen a napon hazafias jellegű műsorokat
adnak.
Augusztus 15.
A felszabadulás ünnepe. 1945-ben a japán kapitulációval a
megszállásuk is véget ért. Kettős ünnep, ugyanis 1948-ban szintén
augusztus 15-én kiáltották ki a koreai köztársaságot.
A médiában ezen a napon függetlenségpárti műsorokat adnak.
Október 3.
A legendák szerint a legelső koreai államalakulat e napon jött létre i.e. 2333-ban. Az államalapítás ünnepének tekinthető.
Politikai üzenetet is hordoz(hat): Korea is nagy múltú civilizáció a nagy keleti hatalmak között.
forrás:
http://tvxq-4ever-and-ever.mindenkilapja.hu/blog/23362529/renderpost/23759827/hagyomanyos-koreai-unnepek
